Háború Ukrajnában

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.


 

"Oroszországnak vége, csak idő kérdése az egész" – interjú Emine Ziyatdinova krími tatár fotográfussal

Az ukrajnai orosz agresszió főpróbájának is tekinthető az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es megszállása. A területen több százezer krími tatár él. Közülük való Emine Ziyatdinova fotóriporter, aki most Londonban lakik, de amíg lehetett, rendszeresen hazalátogatott szüleihez. A hvg360-nak egyebek közt arról beszélt, miért nem vár semmit az orosz néptől, mikor könyvelték el magukban az európaiak, hogy a Krím Oroszország része, és miért állnak szóba egymással külföldön a szovjet utódállamokból származó emberek.







Volt vétó, vagy nem volt vétó: mi baja az Orbán-kormánynak az Ukrajnának szánt uniós hitellel?
 

Volt vétó, vagy nem volt vétó: mi baja az Orbán-kormánynak az Ukrajnának szánt uniós hitellel?

Ha Magyarország arra kényszeríti az EU-t, hogy kétoldalú alapon nyújtson hitelt Ukrajnának, azzal mindenki rosszabbul jár, mint a közös hitelfelvétellel – ideértve az ukránokat, a tagállamokat, és Magyarországot is. A háttérben meghúzódó fontos szál: Orbán Viktor is részese volt annak a döntésnek, amikor az Európai Bizottságot megbízták, hogy dolgozzanak ki támogatási konstrukciót Ukrajna számára.